1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. nem most, hanem később. | <jövőbeli előidejűséget kifejező mm-ban.> ha majd elkészültél, szólj. | ▸ majd csak majd csak lesz valahogy! | <fenyegető értelmű m-okban.> majd adok én neked!

2. <gúnyos, tagadó, tiltakozó kif-ek nyomósítására.> ▸ majd bolond leszek! ▸ majd éppen ő!

3. (ksz-szerűen) vál aztán, később. | (kapcsolatos m-okban) ▸ majd , majd az örömtől majd sírt, majd nevetett.

[?↔ma ]

majdnem. majd kipukkad; ▸ majd mit mondok mondtam

[←majd¹ ]

1. (t. n. is ) pejor mohón eszik. falja a húst; ne falj annyira! | táj eszik.

2. mohón olvas valamit. falja a regényt. | sóváran bámul valakit, valamit. szemével falja leányt. | <férfi> szerelmi kalandokat hajhász. falja a nőket.

3. <üzemanyagot> gyorsan és nagy mennyiségben fogyaszt. falja a benzint. | <távolságot> gyorsan megfut. (csak úgy) falja a kilométereket.

[ fgr ]

1. építőanyagból függőleges síkban emelt, teret határoló és tagoló, teherhordó épületszerkezet. a ház falai. | helyiség belsejének (ideiglenes) kettéválasztására való (elmozdítható) szerkezet. | ▸ faltól falig szőnyeg

2. valami mentén, valami körül védelmül emelt építmény. a város falai.

3. vmely tárgy belső terét határoló test, burok (felülete). az edény fala; az erek falai.

4. valaminek függőleges v. meredek oldala. a gát, a szikla fala.

5. emberek tömör sora. az ostromlók fala.

6. <a szl. m-ban:> szekrényfal. vettem egy új falat az ebédlőbe.

7. vál ellenállás, akadály. minden kezdeményezése falba ütközött. | irod válaszfal, ellentét.

8. biz pejor | tettetés, színlelés. ezt falból tette. | ▸ fal mellett ▸ majd a falba veri a fejét ▸ falhoz állít valakit ▸ a falnak beszél beszélhetsz neki, akár a falnak ▸ a falnak is füle van ▸ nem megy tőle a falnak ▸ majd a falra mászik ▸ falra borsót hány ▸ falra hányt borsó ▸ a falat támasztja

[ fgr ]

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.